Supernatural
YAz új vadász és a harcY
YAz új vadász és a harcY
Gyönyörű
nyári hajnal volt. A felkelő nap beragyogta a tájat, s ezzel egy időben Bobby
roncstelepét. Minden rendben volt. Se démonok, se angyalok, se más
természetfeletti lények nem zavarták meg a roncstelepen élőket. Egy ügy sem
akadt, aminek utána járhatnának. Semmi sem történt.
Ahogy
felkelt a nap, épp ekkor történt, hogy a bejárati ajtó lassan kinyílt és
kisurrant rajta Stell. Az Impala nem messze állt, így hát odasurrant és a kocsi
háztetőre telepedett. Kezében hevert apja naplója. Egy darabig csak nézegette a
borítóját, de lassan kinyitotta. A
naplóban talált egy rejtett rekeszt. A rekeszben papírköteget talált és pár
fényképet. Családi fényképek voltak. Először ezeket nézte meg. Édesanyjuk
fiatalkori képe, apjuk és anyjuk esküvői képe, Stell, Kim és rég nem látott
bátyjuk, Chris kiskori képe. Miután megnézte a képeket, a papírköteg tartalmára
volt kíváncsi. Ez a köteg két papírlapból állt, olyan volt, mintha kitépték
volna valahonnan, egy kissé megviselt volt, de nagyon fontosnak tűnt. Gondolta
elolvassa, mivel kíváncsi volt tartalmára.
Az
első papír így hangzott körülbelül. Csak a lényeget olvasta.
„1979.
Szept.2.
Nemrég
összeházasodtunk aug. 24-én Carennel. Most már biztos vagyok benne, hogy minden
rendben lesz. Tud azokról a dolgokról, amivel foglalkozom. Szeretné, ha
abbahagynám, hogy ne essen baja a családunknak. Caren valószínűleg terhes,
ezért akarja, hogy abbahagyjam. A családomért bármit feláldoznék, akár még az
életemet is. De nem bírnék nélküle élni. Befejeztem a vadászatot, nincs tovább.
El költözünk messzire, munkát keresek és normális családot alapítunk.
1980.
jan. 29.
Most
már biztosra tudjuk, hogy Caren terhes. Ez olyan boldogsággal töltött el.
Sikerült házat vennünk, munkát is találtam és minden rendben van Carennel és a
babával is. Orvosnál is voltunk megvizsgáltatni és mondta, hogy megfelelően
fejlődik. Sosem éreztem még így. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen hamar
elérkezik a pillanat, mikor apa lehetek.
1980.
március 14.
Ma
végre megszületett a baba. Az én nevemet örökölte. A karomban tarthattam a
legfontosabb dolgot a világon, ami csak történhet egy férfivel. Szinte ez a
dolog le sem írható. Olyan érzések kavarognak bennem, hogy egyszerre nevetnék
és sírnék. De még sem tudok sem sírni sem nevetni, csak csodálkozom, hogy
hogyan adhat Isten ilyen dolgot az embernek.”
Ezek után csak pár bejegyzés volt.
„1984.
április 18.
Megszületett
a kislányom, Stella. Még egy taggal bővült a család. Megint olyan érzésem van,
hogy örömömben sírnék. Chris még csak 4 éves, de annyira örül a húgának, hogy
az elmondhatatlan. Olyan mosollyal nézte, miközben aludt, mint egy angyal, aki
őrzi az álmokat.
1986.
november 4.
Egy
újabb kislánnyal áldott meg az ég. Oly tündéri, mint a név is, amelyet neki
adtuk, a Kimet. Ma olyan boldognak éreztem magam és persze Caren is. Úgy érzem,
hogy most teljes a család és együtt erősebbek vagyunk. „
A lapok alatt észrevett egy neki címzett levelet:
„
Kedves Stella!
Nem
is tudom, hol kezdjem. Annyi sok mindent szeretnék, de a lényegre kell, hogy
térjek. A családunk amióta csak van Benett család az óta vadászok vagyunk.
Lehet, hogy rosszuk érint téged, de el kell fogadnod. S mindaz, ami a naplóban
szerepel az létező dolog.
Arra
szeretnélek figyelmeztetni, hogy borzalmas dolgok történhetnek a húgoddal.
Vigyázz rá. Sajnálom, hogy nem lehetünk veletek, de így kell történnie. Azonban
tudnotok kell, hogy mindig is szeretni fogunk benneteket.
Szeretettel
Chris Benett”
Stella
kissé meghökkenve nézett a papírra mely kezében hevert. Lerakta a combján
heverő naplóra és elővette a képeket, amelyet nem rég találta. Sorba rakta a
papíron és mosolyogva nézte azokat. Egy kis idő múlva lassan nyílt az ajtó.
Dean lépett ki az ajtón olyan halkan, hogy senki sem vette észre. Kivéve
Stellát, aki kint ült a nagy csendben. Dean zöld szemeit egyenesen megvilágította
a reggeli napsütés és mosolyával köszöntötte a korán kelő Stellát. Lábait
gyorsabban szedte az Impalánál ülő nő felé, s mikor odaért karba tett kézzel az
Impalának dőlt és csábosan mosolygott a nőre.
Dean
rápillantott Stell családi fotóira, amelyek a nő ölében hevertek.
- · A szüleid? – mutatott Dean a képre, amelyen az apja és az anyja volt.
- · Igen. – mosolyodott el.
- · Mikor vesztettétek el.
- · Körülbelül hat éves lehettem.
Ezután
Dean a fényképek között megpillantotta Stell és Kim kiskori képét, de mellette
meglátott egy fiút. Egy darabig tétovázott - körülbelül fél percig sem – végül
megkérdezte:
- · Ő ki? – mutatott az előbb felfedezett fiúra.
- · A bátyám, Chris.
- · Bátyád? Nem is tudtam, hogy van bátyád.
- · Sok mindent még nem tudsz rólam. Nem nagyon beszélünk, mivel vadászattal foglalkozom. Apánk is ezzel foglalkozott – érintette meg a combjain heverő dolgokat.
- · Egyesek nem értik meg, amivel foglalkozunk.
- · Hát igen. Ő épp olyan makacs. Ki tudja, mit hoz a jövő.
- · És számunkra? – mosolyodott el Dean.
Stell
elmosolyodott, az idősebbik Winchester zöld szemeibe tekintett, amely
ragyogott, ahogy a nő szemeibe nézett.
Dean közelebb húzódott a nőhöz. Egymás szemeibe néztek. Dean
megérintette a nő arcát és megcsókolta ajkait. Mindketten folytatták, bele is
lendültek és feledkeztek. A pillanatot Stell mobil csörgése zavarta meg. Stell
hirtelen elrántotta arcát és egyből lepattant az Impala motorháztetőjéről apja
naplójával együtt. Elővette zsebéből a mobilt és felvette:
- · Igen. Itt Stella Benett.
- · Szia. Itt Thomas Johnson. Vadász vagyok, mint te.
- · Honnan tudod a számom?
- · Egy régi is merősöm adta meg.
- · Miért hívtál?
- · Egy ügyben kellene segítség. Úgy hallottam a Winchesterekkel együtt dolgozol.
- · Igen. Hol találkozzunk?
- · Majd küldöm a koordinátákat.
- · Oké. Viszek magammal egy kis segítséget. Szia
- · Szia
Stell mihelyt lerakta a mobilt Dean felé
fordult:
- · Akadt egy újabb ügy. Beszélünk a többiekkel, azután indulunk.
- · Oké főnök.
Stell
az ajtó felé fordult, elindult felé, bement és egyből Bobby termett előtte.
Stell
kicsit kapott csak frászt, de az öreg csak elmosolyodott. Dean ekkor Stell
mögött volt.
- · Szia, Bobby. – mondta Stell - Most kaptam hívást egy ügyről.
- · Estére jövünk, csak elintézzük – mondta Dean.
- · Rendben, de vigyázzatok magatokra – mondta Bobby.
- · Mond meg Sammy-nek és Kimmy-nek, hogy majd jövünk csak nem akartuk őket felverni.
Bobby csak enyhén bólintott. Stell és Dean
kiviharzódtak az ajtón, beszálltak az Impalába és elhajtottak.
Pár
óra múlva megérkeztek a megadott koordinátákra. Egy elhagyatott kísértet ház
volt, kint a semmiben, távol mindentől. A házat bozótok és fák takarták el.
Most az egész terep tele volt rendőrrel, helyszínelőkkel. Az Impalával
lehúzódtak a földútra, amely egyenesen a házhoz vezetett. Leparkoltak és
kiszálltak a járműből. A ház felé indultak. A ház ajtajánál állt két rendőr.
Megmutatták nekik az FBI –os jelvényüket.
- · A munkatársuk említette, hogy érkeznek. Kövessenek – mondta az egyik rendőr, aki Thomas Johnson elé vezette őket.
Thomasnak
világos haja és kék szeme volt. Civil ruhát viselt. Testhez feszülő sötét polót
és farmert viselt.
- · Thomas Johnson – szólalt meg mikor a rendőr elment.
- · Dean Winhester – fogott vele kezet Dean.
- · Az a Dean Winchester? – lepődött.
- · Igen, de nem szeretek kérkedni vele. – mosolyodott el Dean.
- · Stella Benett – mondta Stell és ő is kezet fogott vele.
- · Ki az áldozat? – kérdezte Dean.
- · Edward Moris. A barátnője Rose Evans talált rá. Elsőként szellemre gondoltam, de a barátnő kihallgatása után megváltozott a véleményem. Azt állította, hogy a fickó a semmiből jelent meg. Befeketedett a szeme és elvágta a Edward nyakát.
- · Démonok. Ó, hogy utálom őket – mondta Dean.
- · A pár készített egy videót is, amit sikerült megmenteni. Épp az őrsön ellenőrzik.
- · Rendben akkor irány az őrs. – mondta Stell.
Stell
és Dean miután kijöttek a házból elindultak az Impala felé.
- · Waow. Egy Impalád van. – vágott közbe Thomas.
- · Tudod, a jobbaknak ilyen van – nevette el magát Dean – mutasd az utat.
Stell
és Dean az Impalába szállt be. Thomas beszállt a Mercedes terepjárójába és
mutatta az utat az őrsre. Az őrsön várniuk kellett, mivel a videokamera
megsérült és a videó anyagát helyre kellett állítani. Addig leültek kávézni.
Majd csak egy óra múlva lett készen az anyag. Neki is ültek nézni. A lényegére
tekertek. Egy démonra lettek figyelmesek. Stellnek valahonnan ismerős volt.
Azonban ezt Dean előtt nem tudta titkolni.
- · Ismerős? – kérdezte Dean.
- · Mintha már láttam volna, régen – mondta Stell döbbenten.
Ekkor
egy rendőr nyitott be a helységbe:
- · Uram, Rose Evanst holtan találták az otthonában.
Mind
a hárman összenéztek. Stell érezte, hogy ez az ügy közel áll hozzájuk, Kimhez,
a családjukhoz, a szüleikhez.
- · Kösz, Rob. Akkor indulunk is a helyszínre – nézett körbe Thomas.
Megindultak
az ajtó felé. Kinyitották az ajtót majd Stellát előre engedve kiléptek azon.
- · Nem gond, ha elmegyek egy kávéért? – fordult meg hírtelen Stell.
- · Menj nyugodtan – mondta Dean.
Thomas
bólintott. Ahogy a nő hátat fordított, el is indult a nem messze lévő büféhez.
A fiúk egyszerre a nő után néztek. Stell azonban gondolta, hogy nézik és
hátrafordult. Erre a két férfi úgy tett, mint aki semmiről sem tud. Stell vett
egy kávét azután visszasétált a fiúkhoz.
- · Mehetünk – mondta Stell és elindult kifelé.
Beszálltak
a kocsiba és meg sem álltak, míg ki nem érkeztek a helyszínre. Rose Evans háza
előtt állt meg az Impala. Dübörgő zene hallatszódott ki a kocsi ablakán. Két
alak szállt ki belőle. Egy nő, aki napszemüveget viselt és egy komoly férfi. Az
előtte lévő Merciből egy mosollyal teli alak szállt ki. Besétáltak a helyszínre
és szemügyre vették a holttestet. A holttest hason feküdt. Körülötte nagy
sávban volt kiömölve a vér. A késtartóból hiányzott egy kés, amelyet a nő
mellett találtak meg. A nő nyaka ki volt törve, oly brutális módon és olyan
erővel, amelyet egy ember nem tudott volna végrehajtani.
- · A szomszédok lettek figyelmesek a zajra és hívták a rendőrséget. Az egyik szomszéd valami fekete füstöt is látott, azt hitte tűz van és hívta a tűzoltókat. – mondta Thomas.
Dean
leguggolt a holttest mellé. El kezdte nézni, de nem bírta ki, hogy
megszólaljon:
- · Jól megszívtad.
- · Dean!! – szólt rá Stell.
- · Mi van?
- · Nem illik egy hallottnak ilyet mondani.
- · De most, na.
Stell
elkezdte mindkét irányba mozgatni a fejét és forgatta szemeit.
- Nézzünk ki az elhagyatott házhoz – említette Stell – hátha fény derül valamire.
Bobby roncstelepe – reggel 10 óra után
Fent
az emeleten a két jó madár még mindig aludt. Sam félmeztelen feküdt a hátán,
Kim meg hozzá bújva aludt. Olyan édesen aludtak, hogy Bobbynak nem volt szíve
felébreszteni. Úgy 10 óra körül lehetett, mikor Sam kinyitotta zöld szemeit és
a mellette lévő nőre lett figyelmes. Gyengéden végig simította az arcát,
amelyre felébredt. Kim felpillantott Samre, de nem volt kedve felkelni. A férfi
testéhez szorította magát. Sam ekkor átfordult a nőn és felülre kerekedett. A
nő combján végig húzta a kezét. Sam Kim kék szemeibe tekintett. Ajkuk
összeértével elkezdődött a csókcsata. Összegyűrték a lepedőt, vagyis szeretkezésbe
kezdtek. Egyre vadabbak lettek. Kim tenyerébe helyezte a férfi arcát és
megérintette ajkait. Sam végig csókolta a nő hasát egészen addig, amíg át nem
haladt a dombok között és ezután betámadta a nyakát. Végül eljutott az
ajkaihoz. Szeretkezés közepette a férfi magához ölelte a nőt és folytatódott a
csókcsata. Nem sokkal később Kim hiányos öltözékben feküdt az ágyon, amíg Sam
felkapott egy nadrágot. Mikor Sam nem figyelt Kim ellopta az ingjét és
felvette.
- · Hol az ingem?
- · Jó helyen. – mosolyodott el.
Sam
a nőre pillantva felfedezte a kis szarkát és elmosolyodott.
- · Adod vissza – nevette el magát Sam.
- · Ez most már az enyém, hihi.
Sam
elmosolyodva rázta a fejét és táskájából elővett egy másik inget.
- · Megyek, körülnézek, lehet, elmegyek boltba is.
- · Okés, hozz egy Red Bullt is.
- · Rendben – mondta Sam, de nem bírta ki, hogy ne adjon a nőnek egy csókot.
Sam
kiment a szobából és a többieket kereste. Sehol senki. Ezután kiment, hátha
hátul megtalálja Bobbyt. Így is lett. Bobby épp egy kocsit szerelt.
- · Jó reggelt Sammy – mosolyodott el az öreg.
- · Szia Bobby. Dean és Stell?
- · Elmentek egy ügyet intézni. Azt mondták estére jönnek.
- · Értem. Kösz, hogy szóltál. Elmegyek boltba. Kell valami?
- · Tudtommal nem.
Miközben
Sam kint beszélgetett Bobbyval és elment boltba, eközben Kim még a szobában
feküdt az ágyon és magához ölelte Charlet a plüss pingvinjét. Nem volt semmi
ereje sem kedve felkelni. A hátára feküdt és a plafont nézte. Sokkal érdekesebb
volt még az is. Ezután bedugta a headset-ét a fülébe és egy ismerős dal szólalt
meg:
„Walking
on sunshine, ooooh”
Kim
táncra perdült. Végig táncolta a szobát. Közben táncolva felöltözött. Felvett
egy rövidnadrágot és Sammy ingjét. A nő végig szagolta az inget, amely AXE
illatú volt. Táncolva ment ki a fürdőszobába. Azután a konyhába vezetett a tánc,
ahol kávét ivott. Ahogy táncolt megjelent mögötte egy alak. Kim csak akkor
vette észre, amikor tánc közben megfordult. A nő meg is ijedt mikor Sam
mosolyát.
A
nő kissé meglepődött. Sam csak mosolygott.
- · Sam! Szívbajt hoztad rám.
- · Nem állt szándékomban. Bocsi. Meghoztam neked a Red Bullt – nyújtotta át.
- · Köszi. Stell?
- · Deannek ment ügyet intézni még reggel. Azt mondta Bobby estére jönnek.
- · Rendben. Kimegyek Bobbyhoz hátha tudok segíteni – mondta Kim és kiment az ajtón és meg sem állt, amíg Bobbyhoz nem ért.
Az elhagyatott háznál
Dean, Stell és Thomas kilátogatott az elhagyatott
házhoz. Éppen, hogy a kocsijukból szálltak ki Stellnek rossz előérzete támadt.
De nem mondta senkinek. Lassan besétáltak a házba. Körbenéztek. Körbejárták az
egész házat, de semmi nyomra nem bukkantak. Úgy tűnt az ügynek itt van vége.
- · Lehet már leléptek – mondta Thomas.
- · Nem hiszem – kezdte Stell - Csak úgy itt hagytak volna mindent. Semmi céljuk nem lett volna. Ezért öltek meg két embert?
- · Ez tényleg fura – nézett mindkettejükre Dean – Leléptek, mint patkány a rezsóról.
Magukban
azonban be kellett vallaniuk, hogy valami mégsem volt rendben.
Thomas
kilépett az ajtón. Hamarosan Dean is. De Stell nem tudta hova tenni ezt a
dolgot. A démonra gondolt a felvételen. Biztosra ment, hogy ő az a démon, aki
kiskorában megölte a szüleit. Az ajtó előtt állt. Dean pont rá nézett. Stell
suhanást hallott. Megfordult, de ekkor becsapódott az ajtó. Dean rögtön az
ajtóhoz futott. Próbálta minden áron kinyitni. Dörömbölt, de az ajtó végig
zárva maradt. Thomas próbált segíteni,
de ketten sem tudták kinyitni.
Stell
odabent egy démonnal találta magát szembe. De nem az a démon volt, aki a
felvételen szerepel.
- · Bocsi, hogy megzavarlak, de tudnod kell, hogy mire készülnek.
- · Ki vagy te és mi folyik itt?
- · A nevem nem fontos. Az a fontos, hogy a húgod közelébe akar férkőzni az a démon, aki a szüleiddel is végzett.
- · De miért pont Kim?
- · Erre sajnos nem mondhatok semmit. Viszont most mennem kell, mielőtt még bajba sodornálak vagy megtalálnának.
A
démon hírtelen eltűnt. Dean szó szerint betörte az ajtót. Odarohant Stellhez és
magához ölelte.
·
Minden
rendben? – kérdezte kissé megrémülve Dean.
- · Nem. Kimet akarják a démonok – mondta Stell ijedten.
- · Minden rendben lesz – szorította magához a nőt és nyugtatta – felhívom Sammyt majd vigyázz rá.
Ezután
Bobby roncstelepére tartottak.
Ismét Bobbynál.
Kim
kiválóan segített Bobbynak. Kim nem
sokára olajjal össze is kente magát, így bement átöltözni. Felszaladt a lépcsőn, bement egyenesen a fürdőszobába. Lemosta nagy nehezen az olajat. Ment
volna be a szobába, mikor meghallotta, hogy Sam telefonál.
- · Szóval… azt akarod mondani, hogy azért csalt el titeket a démon, hogy megszerezze Kimet?! Dean… itt van biztonságban … ha megvédjük … bármi áron.
Amint
ezt meghallotta bement a szobába, összepakolt táskájába, átöltözött és írt egy
levelet, Halkan kinyitotta a szoba ajtaját, lesurrant a lépcsőn és ki a
Pontiac-ig. Beszállt és halkan elhajtott. Viszont épp ebben az időben indította
Bobby a kocsit, amit szereltek.
Hamarosan
meg is érkezett az Impala és a Merci a roncstelepre. Bobby is észrevette őket
és Dean elé lépett. Az Impalából kiviharzott Stell és berohant az ajtón. Ahogy
bement Samet kérdezte, aki a nappaliban volt.:
- · Kim?
Sam
az emelet felé mutatott. Stell felrohant az emeletre, berontott a szobába. Kim
nem volt sehol. Észrevette a levelet.
Eközben
Dean elmesélt mindent Bobbynak. Thomas bemutatkozott Bobbynak:
- · Thomas Johnson.
- · Bobby Singer
- · Hallottam már önről. Jó vadász.
- · Nyugodtan tegezhetsz fiam. Semmi probléma.
Stell
idegesen lerontotta lépcsőn és egyenesen a fiúkhoz rohant.
- Most én fogom megölni Kimet. Mekkora egy idióta. – más nem jött ki a száján tele volt dühvel.
Sam
és Dean körbevette a nőt. Stell csak átnyújtotta Samnek a levelet. Sam
felolvasta a levelet:
„Drága Stell!
Igen
tudom. Egy idióta vagyok, amiért leléptem. De nem tehettem mást. Ha ott vagyok
veletek, ti is veszélyben vagytok. És jól tudod, hogy mennyire fontosak vagytok
nekem. Elátkozott vagyok, de ti nem lesztek ennek az áldozatai.
Mond
meg Deannek, hogy ne haragudjon, hogy a múltkor lenyúltam Babyt…
Bobbynak
és Samnek pedig, hogy szeretem.
Legyetek
jók és vigyázzatok magatokra.
U.i.:
Ha nem így lesz és meg akartok keresni, SZÉTRUGOM A SEGGETEKET!
Puszi Kimmy”
Stell
csak guggolva tudta végig hallgatni.
- · Nyugalom Stell, utána megyünk és nem lesz semmi gond. – állította fel Dean a nőt.
Stell,
Dean, Sam és Thomas beszálltak az Impalába és a guminyom irányába mentek,
amelyet a Pontiac hagyott. Egy benzinkútnál kiszúrták a Pontiac-ot. Kiszálltak és
átvizsgálták a járművet, de semmi és senki sem volt ott. A benzinkút üres és a
benzinkutas hallott volt. Ahogy Dean nézegetett körbe csak annyit vett észre,
hogy repül felé egy ököl, amely szemen találta.
Stell a lehető leggyorsabban mellette termett.
- · Kim? – nézett kérdően az előtte álló nőre Stell.
- · Bocsi Dean, de …. – Stell nem hagyta, hogy befejezze.
- · Nem Kim – állította fel Deant Stell.
- · Honnan tudod, hogy nem ő vagyok? – jelentek meg a fekete szemek.
- · 1. Deantől sosem kérne bocsánatot. 2. Megérzem én azt, mikor önmaga, mikor nem. Szóval … vagy kiszállsz belőle vagy választod a B variációt?
A
démon elnevette magát.
- · Valaki másnak szüksége van rá. Szóval bocs, de nem.
- · Akkor jön a B terv - mondta Dean.
- · Ó, most nagyon megijedtem – mosolyodott el a Kimben rejlő démon.
- · 20 másodpercet kapsz – nézett az órájára Dean.
- · Ó, de cuki. A Winchesterek és a Benettek összefognak. Pedig el kell mondjak valamit, Stell. Nélküled is jobb volt Kim élete. Amíg hallottnak vagy eltűntnek hittek minden happy volt. De mikor visszatértél mindent elbasztál. Te rád hárult a figyelem. Stell így, Stell úgy. Kimnek kezdett elege lenni.
- · Mondja egy démon, aki embereket száll meg és teszi tönkre az életüket – mondta Dean flegmán.
- · Ez nem volt vicces. De Stell emlékszel, kiskorotokra. Jobb életet kaptál a húgodnál. Kellett neked belerángatnod ebbe. Hagytad volna a francba.
- · Nem tudod, min mentek keresztül és te nem vagy Kim – mondta Stell.
- · Sok mindent tudok rólatok, hisz én öltem meg a szüleiteket – mosolyodott el a démon.
Dean
Stell könnyes szemeibe nézett és megfogta a kezét, mire Stell Dean zöld szemébe
nézett.
- · Sam most – mondta Dean.
Sam
ekkor megjelent a megszállt Kim mögött és a démonűzés szövegét mondta. Erre a
démon kiugrott a tőle balra lévő ablakon és egyenesen a Pontiac felé futott.
Beszállt és kerék csikorgatva elhajtott.
Mind
a négyen beugrottak az Impalába és utána iramodtak. A Kimben rejlő dámon tövig
nyomta a gázt. Kim odabent küzdeni akart.
Vissza akarta szerezni az irányítást.
- · Nem hagyom – mondta a démon.
Végül
Kimnek sikerült elrántania a kormányt és egy fának csapódtak. Sikerült átvennie
Kimnek a hatalmat és elővette a démonkést. Most fordítva állt a dolog. A démon
vissza akarta szerezni a test felett a hatalmat. Kim kimászott nagy nehezen a
kocsiból. A szülei gyilkosa volt a saját testében. Úgy olvasta ki a démon
gondolataiból, ha nem Kimet ragadja el, akkor Stellát visszi magával. Így úgy
döntött, hogy bosszú áll a szüleiért is és feláldozza magát nővéréért. Szóval
meg kellett tennie. Megfogta a démonölő kést és magába szúrta, amelytől a démon
eltávozott. Kim a földre rogyott.
Ekkor
megérkezett az Impala. Sam odafutott a nőhöz, kezébe vette és sírni kezdett.
Stell húga előtt rogyott össze és sírva fakadt.
- · Nem úgy gondoltam – mondta Kim.
- · Tudom, nem te voltál az – mondta egyre csak hulló könnycseppek között Stell.
- · Cas, Cas, CAS – ordibálta Dean.
- · Loreley az Istenért is most szükség lenne rá.
Azonban senki sem jött. Pedig minden angyalt,
akit ismertek megkértek rá.
Sam
zokogott Kimet átölelve. Még Dean arcán is legurultak a könnycseppek.
Mindannyian sírtak. Sam úgy szorította a nőt:
- Ne hagyj el – mondta Sam zokogva.
De
nem volt mit tenni. Egy angyal sem jelent meg. Még Cass sem.
Megígérted
Loreley és nem jelensz meg – ordította Stell.
Thomas
mindhármuk könnycseppjeit meglátva, ő is elejtett egy párat.
Végül
az éjszaka sötétjében Kim eltávozott. Szeme üres maradt. Lelke eltávozott
testéből. De nem tudni vajon melyik oldalra. Sosem tudjuk, mink van, amíg el
nem veszítjük. Erre ők is rájöttek. Még Dean is, aki elég sokszor veszett össze
Kimmel. Az a nagy kérdés, hogy mi lesz Kim nélkül Sammel, Stellel és a
többiekkel.
Stell
és Dean kapcsolata vajon javul, vagy nem lesz köztük semmi?
Mi
lesz az új vadásszal Thomassal?
Vajon
miért nem jelent meg egy angyal sem?
Sajnos
ez a történet csak eddig tartott. A következő fejezetből minden kiderül.
By: Stell
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése