3.Fejezet

Balszerencse és az új jövevény

Kim és Stell a GTO-val épp házuk előtt parkoltak és közben AC/DC –t hallgattak. Ahogy a házba beértek egy boszorkány állt a nappaliban. Ezzel a boszorkánnyal már találkoztak a történtek során. A boszorkány Stellhez lépett.

·        Fogalmad sincs eddig mit okoztál nekem, mennyi szenvedést – mondta a boszorkány – majd megtapasztalod.

E szavak után eltűnt, mint a kámfor. Stell értethetetlenül nézett húgára.

·        Ez most elátkozott téged? – kérdezte Kim meglepett arccal.

·        Meglehet, de megoldom – mondta Stell elgondolkozva.

Kim a mobiljához nyúlt. Stell megfogta kezét és a fejét rázta, hogy ne tegye.

·        Stell ne csináld már, ők segíthetnek – mondta Kim nővérére tekintve.

·        Ezt most egyedül kell megoldanunk. Nem hívhatjuk mindig a segítségüket. Nem ugráltathatjuk mindig őket – mondta feszülten Stell.

Kim leült a székre, elővette mobilját és úgy tett, mint aki facebookozna. SMS-t küldött Samnek.

Sam az SMS-t megkapva ugrasztotta Deant és az Impalával a Benett lakás felé tartottak. Stell még mindig neheztelt Deanre a rég múlt történtek után, ezért nem akarta, hogy Kim hogy hívja őket. Meghallotta az Impala hangját.

·        Csak ide hívtad őket – fordult haraggal húga felé Stell.

·        Bocs Stellus, hogy nem hagyom, hogy meghalj, de ezekről a dolgokról nem sokat tudunk – fejezte ki magát idegesen Kim.

·        Kimberly! – ordított húgára Stell.

Az ajtón ebben a pillanatban kopogtak. Kim ekkor már nem figyelt nővérére. Odament az ajtóhoz és kinyitotta. Sam és Dean az ajtó előtt álltak és a két feszült Benett lányt figyelték.

·        Rosszkor jöttünk? – kérdezte Dean.

·        Nem, dehogy gyertek be – utasította őket Kim.

A házban mindent elmeséltek, hogy elátkozta Stellát egy boszi.

·        A könyvtárban láttam boszis könyveket – mondta Sam.

·        Rendben, Sam és én elmegyünk a könyvtárba – mondta Kim – Dean te meg vigyázol Stellre.

·        Biztos vagy ebben? – kérdezte Stell.

·        Legalább megússzuk. Nem nekünk kell könyveket bújni – mondta Dean viccelődve.

***

Kim és Sam elmentek a könyvtárba kutakodni. Stell és Dean ott maradtak a házban. Stell a jegyzetfüzetet olvasgatta, amely még anno apjáé volt. Lapozgatta. Egy cetli eset ki a lapjai közül. Stell felvette a földről. A cetlire ez volt ráírva: „Donna Loris boszorkány” és címe.

·        Mit találtál? – kérdezte érdeklődve Dean a lány mellé lépve.

·        Valami boszorkány címe, de nagyon régi lehet. Meg kellene nézni a címet – mondta Stell.

·        Rendben, de nem hagyhatlak itt – mondta Dean komolyan.

·        Ki mondta, hogy itt hagysz. Csak egy kis szerencsétlenséget okozok - mondta Stell kérdően Deanre nézve.

·        Na mennyünk, de Kim ki fog minket nyírni – mondta Dean.

·        Majd megbékél, ha megoldjuk a problémát – mondta Stell – vagy nem, de nem szokott haragot tartani.

Dean Stellre nézett és elnevette magát. Beszálltak az Impalába és a boszorkány címére mentek.

A város szélére mentek egy földút melletti kis házba. Elég poros háznak tűnt kívülről, de takaros volt. Kiszálltak az autóból és a bejárat előtt megálltak. Dean bekopogott. Senki sem nyitott ajtót. Dean épp be akart menni, mikor Stell megfogta a kezét és mondta:

·        Mit csinálsz?

·        Csak benézünk egy kicsit, lehet, hogy nem lakik itt már senki – hangzott Dean válasza.

Óvatosan beléptek az ajtón. Zseblámpát vettek elő, mivel odabent sötét volt. Stell Deant követte. Egy alak állt hirtelen Dean előtt. Dean félelmében hátraugrott.

·        Mi a fenét keresel itt a házamban? – kérdezte a sötét alak.

Botjával Dean fejére ütött.

Stell Dean elé ugrott és azt mondta:

·        Elnézést Donna Lorist keressük.

Az idős hölgy egyenesen Stell szemeibe nézett.

·        Én vagyok az – tekintett ismét a lányra. – A szemeid elárulják, hogy el vagy hívatódva.

·        Apám ismerte önt – mondta Stell – boszorkány átkokról szeretnénk kérdezni.

·        Üljetek le nyugodtan – mondta az öreg hölgy. - Hogy is hívnak téged lányom?

·        A nevem Stella Benett.

·        Áh, igen, emlékszem. Régen sokszor járt erre mikor még vadászott, de anyád miatt abbahagyta és persze a lányai miatt – mondta Donna. – De mit szeretnétek tudni a boszorkány átkokról?

·        Egy boszorkány átokkal sújtott és szerencsétlenségem lett, amelybe akár bele is hallhatok. Hogyan tudnám megtörni ezt a súlyos átkot? – kérdezte Stell.

Az idős hölgy a könyvespolc felé ment, kivett egy könyvet, letette az asztalra és olvasta:

·        „A boszorkány úgy tud megátkozni, hogy a személyes dolgaid közé átokzsákot tesz, amely ha a megfelelő eszközöket tartalmazza, akkor súlyos sérüléseket okozhat az ellenségnek. Ha a zsákot időben elégeted, akkor megmenekülsz.”

·        Szóval… el kell égetnünk a zsákocskát és akkor minden rendbe jön? – nézett kérdően Dean Donnára.

·        Általában igen, de sietnetek kell. Stell magához vonzhatja a lényeket, amelyek a környéken járkálnak. Vigyáznotok kell – mondta Donna a két fiatalnak.

·        Köszönjük mindazt, amit értünk tett – mondta Stell miközben felálltak a székről és az idős hölgyre pillantott.

·        Szívesen tettem – mondta Donna.

Stell és Dean az ajtó felé indultak volna, de Donna utánuk szólt:

·        Várjatok egy pillanatot.

A könyvek mögül egy dobozt vett elő. Felnyitotta és egy nyaklánc volt benne. A nyaklánccal a kezében Stell felé fordult.

Ez a nyaklánc szerencsét hoz, neked adnám, hogy ne essen bajod – mondta Donna és átnyújtotta a nyakláncot az idősebbik Benett lánynak.

Stell a kezében heverő nyakláncra tekintett:

·        Nem fogadhatom el – mondta Stell.

·        Dehogynem gyermekem, nekem nagyobb szükséged van erre, mint hinnéd, vagy mint nekem - mondta Donna.

·        Nagyon köszönöm – köszönte meg egy csekély mosollyal. – Viszlát.

Ahogy az ajtón kiléptek Donna megszólalt:

·        Vigyázni fogok rátok és imádkozom Istennek, hogy mentsem meg titeket.

Stell köszönetként bólintott. Beültek az Impalába és egymás felé fordultak.

·        Felhívom Kimet, hátha találtak valamit – mondta Stell és elővette mobilját.

·        Rendben. Akkor menjünk Bobbyhoz? – kérdezte Dean Stellát.

·        Persze, hátha tud valamit – mondta Stell.

Dean beindította az Impalát, amelynek hangja felduruzsolt.

Imádom a hangját – mondta Stell – na, hívom is Kimet.

A mobilt a füléhez tartotta. Dean mindezek alatt huncut mosollyal tekintett a lányra.

***

E események alatt Sam és Kim a könyvtárba mentek. Leparkoltak a parkolóba és bementek a könyvtárba. Fél óra keresgélés után nyomot találtak.

·        Sam találtam valamit – mondta halkan Kim.

Sam odament hozzá és egy könyv volt a kezében.

·        Én is találtam érdekességet – mondta Sam – de mond csak.

·        „A boszorkányok” – olvasta fel halkan Kim – „a dolgaid közé kevernek átokzsákot, amely erejével rosszat okoz. Ha elégeted, megmenekülsz, mielőtt késő lenne.”

Kim Samre tekintett és kérdezte:

·        Te mit találtál?

·        Angyalokkal kapcsolatos könyvet. Nagyon régi lehet. Angyalokról szól és arkangyalokról. Angyalok neveivel van tele meg ilyesmikkel. – mondta Sam.

·        Mennyünk és közben felhívom Stellát – mondta Kim és a könyvtár ajtaján mentek kifelé.

Beszálltak az autóba és közben Kim hívta Stellát, vagyis hívta volna, de Stell ekkor hívta.

·        Szia. Jó hírünk van számodra. Megvan, mi okozza a balszerencsét, de hol vagy? – mondta rémült arckifejezéssel Kim.

·        Szia, nyomot találtunk és elindultunk azon, Bobby felé tartunk. Ne aggódj, nem lesz gond – mondta Stell a mobilból.

·        Jól van – mondta Kim miután hallotta nővére hangján a nyugodtságot.

·        Deant megverte egy öreg néni – mondta Stell.

·        Most miért kellett elmondanod?! – hangzott Dean válasza a mobilból.

Kim nevetett – Na, nemsokára elégetjük a zsákot. – mondta Kim és lerakta a mobilt.

Sam a beszélgetés közben leparkolt. Sam közelebb hajolt Kimhez és megcsókolta. Majd újabbak követték ezeket. A hátsó ülésre kerültek és közvélemény kutatást végeztek. Sam és Kim ruháiktól próbáltak vadul megszabadulni. Óriási szeretkezésbe kezdtek, amely tele volt csókkal és szerelemmel. Ez nem volt csalóka vagy kettejük között. Ez jelezte számukra, hogy kettejük között egy életre szóló szerelem alakult ki.

***

Estefelé járt az idő. Nagy köd volt, amely oszladozni kezdett. Egy lélek sem volt az utakon.

Dean és Stell az Impalával Bobby háza felé tartottak. Az útra egy vérfarkas ugrott. Dean elrántotta a kormányt és befékezett. Ezután a vérfarkas eltűnt a szemük elől.

·        Ez nem jó jel – mondta Stell.

·        Maradj mellettem és semmi gond nem lesz – mondta Dean a lányt nyugtatva.

Mocorgás hallatszott az erdő felöl. Dean Stell szemébe nézett és kezébe fegyvert adott, amely ezüstgolyóval volt megtöltve. Felmásztak az Impala tetejére és onnan figyeltek. A vérfarkasok támadásba lendültek. Dean és Stell háttal dőltek egymásnak.

·        Mondtam, hogy balszerencsét okozok – fejezte ki magát Stell.

·        Nem tehetsz róla, csak próbáljunk megszökni – hangzott Dean válasza.

Dean és Stell sorra lőtték le a vérfarkasokat.

·        Hívd fel gyorsan Kimet – mondta halkan Dean.

·        Fasza – mondta Stell.

·        Mi az?

·        Elejtettem a mobilom.

·        A farzsebemben van a mobilom, hívd fel Samet. Addig fedezlek. – hangzott Dean tömör válasza.

Stell tapogatni kezdte Dean farzsebét, majd végül megtalálta a mobilt.

·        Élvezted, mi? – mondta Dean nevetve.

·        Ahhoz képest nem is rossz – mondta Stell és figyelte Dean reakcióját.

Stell hívta Samet. Közben a vérfarkasokat lőtték.

·        Ha ennek vége – mondta Dean – lehet több is közöttünk, mint ami régen volt.

·        Ez majd kiderül, csak legyen vége – hangzott Stell rövid válasza erre.

Sam felvette Stell hívását.

·        Szia Sam, itt Stell el kellene gyorsan égetnetek a zsákocskát.

·        Szia, mindenhol kerestük, de nem találjuk – hangzott Sam válasza.

·        Oda tudnád adni Kimnek.

·        Persze – mondta Sam és átadta Kimnek a mobilt.

·        Szia Stell, itt Kim.

·        Emlékszel, mikor hazaértünk, a banya a nappaliban volt, ott dughatta el.

·        Igen, de ott is kerestük.

·        Nem lehet, hogy a régi képeimhez dugta a szekrénypolcon?

·        De itt van…. - a vonal megszakadt.

Ekkor egy vérfarkas kicsapta a mobilt a kezéből és hasán végigkarmolta. Stell nem tulajdonított a hasára nagyobb figyelmet, előfordult ilyesmi már vele. Közelről a vérfarkas szeme közé lőtt. A vér oly mértékben fröcskölt ki a fejéből, hogy Stell arca véres lett. Stell a pulcsija ujjával letörölte arcáról a vért.

***

A történtek közben Kim és Sam a szekrény polcán keresgéltek a régi képek között.

·        Megvan – ordította Kim – Ja, ez hangos volt.

Sam gyújtót vett ki a zsebéből. De sehogy sem tudta volna meggyújtani.

·        Majd én – mondta Kim és kivette Sam kezéből a gyújtót.

Elsőre sikerült neki meggyújtania. Letették a zsákot a földre. Belocsolták gázolajjal. Majd felgyújtották.

·        Remélem, semmi bajuk sincsen – mondta Kim és szomorúan Samre nézett.

Stell és Dean eközben tovább lőtték az odagyűlő vérfarkasokat.

A vérfarkasok hirtelen elszaladtak.

Na végre – ugrott le az autó tetejéről Dean.

Majd Stell is lemászott. Érezte, hogy nincs valami rendben. Hasához kapott, ahol a vérfarkas karmolta végig. Hasáról elvette a kezét és kezére pillantott, amely csupa véres volt és a vér a kezén folyt lefelé.

·        A francba! – mondta Stell – Dean! – hirtelen összeesett.

Dean látta a lány véres kezét, odafutott hozzá, de a lány összeesett és elvesztette eszméletét.

·        A francba Stell – mondta Dean.

Magához húzta a lányt és vérző sebét nézte meg. Elég nagy és mély vágás volt. Stellát beültette az Impalába és teljes gázzal Bobbyhoz ment.

Dean úgy gondolta felhívja Samet. Már éppen hívta is, hogy elmondja neki mindent. Bűntudata támad e pillanatban. Sam ekkor felvette a mobilt.

Igen.

·        Szia Sammy, van egy kis gond – mondta Dean, aki próbálta eltussolni a dolgot, de nem tehetett semmi. Muszáj volt elmondani.

·        Mi történt? – Sam hangja hirtelen riadalmassá vált.

·        Stell megsérült.

·        Hogyan? Mi történt veletek?

·        Csak pár vérfarkas talált ránk. De ne aggódj Cas meggyógyítja. Gyertek Bobbyhoz – mondta Dean, aki egyre csak Stellát figyelte. Majd hirtelen lecsapta a mobilt.

***

Dean az Impalával befordult Bobby roncstelepére. Bobby kirohant az ajtón, mikor meghallotta az Impala hangját.

·        Mi történt? –kérdezte.

Dean a kezébe vette Stellát és mondta:

·        Stellát elátkozták, megtámadtak minket a vérfarkasok, de csapatostul.

·        Nyugodj meg – mondta Bobby és bementek a házba. – rakd le a kanapéra.

·        Nem lesz semmi gond – nyugtatta Bobby Deant, aki elég feszült volt.

·        Hívom Cast – mondta Dean és megfordult.

Cas máris előtte termett.

·        Mi a gond? – kérdezte.

·        Meg tudod menteni? – kérdezte Cast és Stellre mutatott.

·        Nem tudom, hogy lehetséges e – mondta Cas nyugodt hanggal.

·        Mi az, hogy nem tudod? – emelte fel Dean a hangját.

·        Lehet, hogy nagyobb fájdalmat okozok neki és abba hal bele – mondta Cas ismét nyugodttan.

·        És mit mondok a húgának? Bocs nem tudtam megmenteni. Cas ő mindannyiunk számára fontos – mondta Dean idegesen.

Cas még közelebb lépett Deanhez.

·        Fontos számodra? – tekintett Stellre Cas – igaz?

·        Nem ez most a lényeg Cas – mondta Dean, de hangjában zavar volt megfigyelhető.

***

Mialatt ezen események lezajlottak, ez alatt Stell erőt vett próbán ment keresztül. Egy szobában találta magát. Egy hang szólt hozzá.

·        Üdvözöllek Stella Benett.

·        Ki az? – kérdezte a lány csöppnyi hangon.

·        A nevem Loreley. Angyal vagyok. Cas barátja.

·        Mit akarsz tőlem? – kérdezte Stell

·        Segíteni szeretnék rajtad és egy kérésem lenne hozzád.

·        Mi lenne az?

·        Engedélyt szeretnék tőled kérni, hogy testedbe költözzek, hogy megállítsam Lucifert.

Stell egy darabig hallgatott. Végiggondolta Kimmel való eddigi életét:

„Lehet, hogy nem volt teljes családunk, de ketten megvoltunk egymásnak. Feltűntek a Winchester fivérek is. Úgy láttam, hogy Kim boldog lesz Sammel. És Dean… vele nem tudom mi lesz. A kettőnk közti viszony alakul, szerintem. Nem hagyhatom őket cserben.”

·        Mit mondasz? – kérdezte az angyal.

·        Igen, belegyezem – nézett fel Stell.

Hirtelen erős fény vakítja el Cast és Deant, akik el sem hiszik a fejleményeket. Stell testébe beleköltözik Loreley az angyal. Kinyitja szemei, felül a kanapén és Casre tekint.

·        Cas? Loreley vagyok – mondta.

Cas alig hitt a fülének.

·        Hogyan kerülsz ide azt hittem, hogy meghaltál? – mondta Cas.

·        Igen úgy is volt, de visszatértem, hogy megmentsem Stellát. Ez után jön a küldetésem, amelyet Isten bízott rám – fejezte ki magát komoly arckifejezéssel.

·        Mi lenne a küldetésed?

·        Lucifert kell megállítanom.

Dean a történteket figyelte majd Cashez szólt:

·        Beszélhetnénk Cas?

·        Persze – mondta és kimentek az ajtó elé.

·        Cas én nem nagyon bízom ebben az angyalban. Vissza szeretném szerezni Stellát.

·        Megbízhatsz benne. Loreley harcolt a légiómban és az életét adta értem.

A GTO fordult be ekkor a roncstelepre. Kim rémülten ugrott ki az autóból és Deanhez futott.

·        Mi a fene történt? – mondta Kim emelt hanggal.

Cas Deanre tekintett majd Kimhez fordult és komoly arckifejezéssel mondta:

·        A nővéred megsérült a vérfarkasokkal való harcban. Loreley az egykori légiótársam, aki engem mentett meg, testébe költözött, hogy megmentse.

·        És akkor most mi lesz? Hagyjuk, hogy Stellben maradjon? – fakadt ki Kim.

·        Én is erre jutottam – mondta komoly és ideges arckifejezéssel Dean.

***

Bementek a házba és Loreley elé állottak. Elég rossz volt Kimnek így látnia nővérét. Sam mellette állt és magához ölelte, nyugtatva a lányt. Cas Loreleyhez lépett közelebb és kérdezte:

·        Mennyi ideig maradsz Stellben?

·        Nem tudom pontosan. Elvégzem a küldetésem és azután távozok belőle – mondta Loreley és körültekintett az arcok között.

Cas és Loreley ezek után figyelmesek lesznek valamire. Az ablakhoz sétálnak. Arkangyalok gyülekeznek odakint.

Kim Samhez fordult idegesen.

·        Most mi lesz?

·        Nyugodj meg – szorította magához Sam – Loreley megígérte, hogy amint sikerült a küldetése, kiszáll Stell testéből.

·        Arkangyalok – mondta Cas.

·        Hogy mi a …? – lépett az ablakhoz Dean majd a többiek is.

·        Értem jöttek – mondta Loreley – Mondta Isten, hogy eljönnek értem. Ezért adott egy különleges képességet.

Cas a merev arcú Loreleyre pillantott, ezután tekintetét a kint lévő arkangyalokra helyezte. Loreley hirtelen eltűnt. Az arkangyalok előtt állt. Az angyalok végigmérték és elővették az angyaltört. Cas Loreley mellett termett.

·        Tudom, hogy miattam jöttetek. Tisztában vagyok vele. – mondta Loreley az angyalokra tekintve – Isten küldött vissza, hogy magam mellé állítsalak vagy megbüntesselek benneteket.

Dean, Kim, Sam és Bobby bentről figyelték az eseményeket. Dean az ajtóhoz lépett, megfogta a kilincset, de nem tudta kinyitni.

·        A francba – mondta idegesen.

Loreley nem engedhette, hogy kijöjjenek, mert érezte, hogy Stellnek fontosak, és ha kijönnek meg is halhatnak.

Loreley az arkangyalok felé nézett és azt mondta:

·        Segítenetek kell megállítani Lucifert. Ha ellenem vagytok, akkor az Istentől kapott erőm segítségével meghal az ki utamba áll.

Az egyik angyal közelebb lépett hozzá és rá akart támadni. Loreley az arkangyal fejétre helyezte kezét, amelytől meghalt. Az arkangyalok megrettentek erejétől, de rátámadtak. A küzdelemben Cas is kivette a részét és sorra haltak meg az arkangyalok. Az utolsó arkangyal eltűnt. Loreley Cas felé fordult és rátekintett. Dean, Kim és Sam az ajtón kilépve, csodálkozva néztek az angyalra.

·        Ez meg mi volt? kérdezte döbbenten Dean az angyalt.

·        Isten ajándéka – válaszolt röviden – Segítetek legyőzni Lucifert?

·        Sokszor próbáltuk, de nem ment – mondta döbbent arccal Sam.

·        Az ajándékom segítségével sikerülhet. – mondta körültekintve Loreley – Benne vagytok?

·        Persze – mondta Sam.

Dean Samre nézett:

·        Ezt azért nem kellene megbeszélnünk?

Cas Deanre nézett és beleszólt:

·        Dean, ha nem pusztítjuk el Lucifert, akkor majd ő fog minket. Benne vagyunk – mondta Cas visszatekintve Loreleyre.

·        Akkor nincs más dolgunk, minthogy légiót toborozzunk – mondta Loreley.

Hamarosan folytatjuk.

The End